Egy erdei séta hatása a szervezetünkre
Egy erdei séta után sokan számolnak be arról, hogy nyugodtabbnak, frissebbnek vagy egyszerűen jobb hangulatúnak érzik magukat. Érdekes módon ehhez nem feltétlenül kell hosszú túrára indulni: már viszonylag rövid, természetes környezetben töltött idő is hatással lehet arra, hogyan érezzük magunkat.
De mi történik a szervezetünkben és az agyunkban, amikor az erdőben sétálunk?
A válasz nem egyetlen tényezőben keresendő. A mozgás, a természetes környezet, az érzékszerveinket érő ingerek és a mindennapi terhelésből való átmeneti kiszakadás egyszerre játszhatnak szerepet. A séta önmagában is hat a közérzetünkre
Kezdjük az egyik legegyszerűbb tényezővel: a mozgással.
A séta könnyű vagy közepes intenzitású fizikai aktivitás, amely megmozgatja az izmokat, fokozza a keringést, és több olyan élettani folyamatot is beindít, amelyek összefüggnek a jobb közérzettel.
A rendszeres fizikai aktivitásról régóta tudjuk, hogy kedvezően hathat a hangulatra és a stresszel való megküzdésre. Ehhez nem feltétlenül szükséges intenzív sport. A tempósabb vagy éppen kellemesen lassú séta is számít.
Az erdei séta pedig ehhez még valami mást is hozzáad: nem egy edzésnek érezzük.
A stressz hatása
A stresszhelyzetekre szervezetünk hormonális és idegrendszeri változásokkal reagál, amelyek segítenek alkalmazkodni a terheléshez. Rövid távon ez teljesen természetes folyamat. A probléma ebből akkor jelentkezhet, ha a szervezetünknek kevés lehetősége van visszatérni a nyugalmi állapothoz.
Hogyan hat az erdő a stresszre?
Erről bővebben itt olvashatsz. A természetes környezetben töltött idő több kutatás szerint összefügghet a stresszhez kapcsolódó fiziológiai mutatók változásával. Vizsgálatokban például alacsonyabb pulzusszámot, vérnyomást és kortizolszintet is megfigyeltek természetben töltött idő után.
Ez nem azt jelenti, hogy egy erdei séta minden stresszt megszüntet. Inkább azt, hogy a természetes környezet olyan feltételeket teremthet, amelyek támogatják a szervezet nyugalmi állapot felé történő visszarendeződését.
Természetes stresszkezelés – hogyan hat a természet a stresszre cikkünkben erről is
Sokan érzik azt egy erdei séta után, hogy „Valahogy megnyugodtam.”
Az agyunknak sem mindegy, milyen környezetben vagyunk A mindennapokban rengeteg információval találkozunk. Képernyők, közlekedés, beszélgetések, értesítések, reklámok, feladatok. A figyelmünk folyamatosan dolgozik. A természet ezzel szemben másfajta figyelmet igényel. Nem kell egyetlen feladatra koncentrálnunk, mégis folyamatosan vannak olyan apró ingerek, amelyek felkeltik a figyelmünket.
- Egy madár hangja.
- A levelek mozgása.
- A fény változása.
- Egy fa különös formája.
- Az ösvény egyenetlensége.
Ezek az ingerek lekötik a figyelmünket, de nem úgy, mint egy munkahelyi feladat vagy egy telefon kijelzője.
A környezetpszichológiában ezt többek között a figyelem helyreállításának elmélete kapcsán vizsgálták. A természetes környezet bizonyos jellemzői segíthetik az úgynevezett irányított figyelem regenerálódását. Egyszerűbben fogalmazva, nem kell folyamatosan erősen koncentrálnunk, mégsem unatkozunk, mely állapot meglepően pihentető.
Az is számít, hogy több érzékszervünket használjuk
Ha nem is erdőfürdő sétán vagyunk, erdei séta akkor sem csak nem arról szól, amit látunk. Érezzük a levegő hőmérsékletét. Halljuk a madarakat és a levelek hangját. Érezzük a nedves föld vagy a fák illatát. Érezzük a talaj változását a lábunk alatt.
Az erdő tehát folyamatosan, több érzékszerven keresztül kapcsolódik hozzánk.
És mi a helyzet az erdő illatával?
Az erdők jellegzetes illatáért többek között a növények által kibocsátott illékony szerves vegyületek is felelősek. A fák által kibocsátott fitoncidok kutatása különösen Japánban kapott nagy figyelmet. Laboratóriumi és humán vizsgálatok is foglalkoztak azzal, hogy ezeknek az anyagoknak lehetnek-e élettani hatásai.
Érdemes azonban óvatosnak lenni az ilyen eredmények értelmezésével. Az erdei séta jótékony hatását nem érdemes egyetlen „csodás” anyagra visszavezetni. Valószínűbb, hogy több tényező együttes hatásáról van szó: mozgás, természetes környezet, érzékszervi ingerek, csendesebb környezet és a mindennapi terheléstől való átmeneti távolság.
Elfáradunk, mégis frissebbnek érezzük magunkat
Ez az erdei séta egyik érdekes ellentmondása.
Fizikailag elfáradunk, mégis frissebbnek érezzük magunkat. Ennek egyik oka lehet, hogy a fizikai aktivitás és a mentális terhelés egészen másfajta fáradtságot jelent. Egy egész napos koncentráció után lehetünk szellemileg kimerültek úgy, hogy közben szinte alig mozogtunk. Egy séta után viszont a testünk dolgozott, miközben a mentális terhelésünk akár csökkent is. Ezért érezhetjük úgy, hogy: Elfáradtam, de jól esett.”
Nem kell állandóan az erdőben lennünk, hogy eredménye legyen
A kutatások alapján a természetben töltött időnek már rövidebb időtartam esetén is lehetnek érzékelhető pszichés és fiziológiai hatásai. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél ugyanaz történik ugyanannyi idő alatt. Nincs mágikus időtartam. Nem attól lesz jó egy séta, hogy pontosan két órán keresztül tart.
Sokkal fontosabb lehet az, hogy valóban jelen vagyunk-e közben. Egy kétórás séta alatt végig a telefonunkat nézni egészen más élmény, mint ugyanennyi időt úgy tölteni, hogy figyelünk a környezetünkre.
Talán ezért más egy vezetett erdei séta
Egyedül is lehet természetesen sétálni. A vezetett séta azonban abban segíthet, hogy ne csak fizikailag legyünk az erdőben, hanem figyelmileg is megérkezzünk. A vezető különböző érzékelési és figyelemirányító gyakorlatokkal segít abban, hogy az erdő ne csupán egy háttér legyen a séta mellett, hanem maga is az élmény részévé váljon.
És van még egy nagyon praktikus előnye. Ha beírtuk a naptárba, nagyobb eséllyel tényleg elmegyünk. Nem marad meg a „majd egyszer kimegyek az erdőbe” szintjén.
Akkor most tényleg ennyire jót tesz nekünk az erdő?
A jelenlegi kutatások alapján jó okunk van azt gondolni, hogy a természetben töltött idő és a könnyű fizikai aktivitás kedvezően hathat a közérzetre, a stresszre és bizonyos fiziológiai folyamatokra. De talán nem is szükséges mindent számszerűsíteni.
Érdemes egyszerűen megfigyelni magunkat. Milyen állapotban indultunk el és milyen állapotban érkezünk haza.
Lehet, hogy a problémáink ugyanazok, a feladataink sem lettek kevesebbek, csak mi lettünk egy kicsit nyugodtabbak, frissebbek vagy éppen kellemesen fáradtak.
Ez az, amit egy erdei séta a legjobban tud: nem megváltoztatja körülöttünk a világot, hanem segít egy kicsit más állapotból visszatérni hozzá.
Amikor végre nem a telefonod rezdüléseire figyelsz, hanem a szél hangjára a lombok között.
